Mondj nemet!
Veled is előfordult, hogy beskatujáztak, és nem tudnak rád máshogy nézni, csak úgy, ahogy elkönyveltek sok évvel ezelőtt?
Nagyon sok embernek van rólad véleménye, megítèlnek egy múltbéli cselekedeted, vagy viselkedésed, gondolataid miatt. Ezek az emberek leragadtak a múltban. Azt gondolják nem változtál semmit, közben ők nem változtak, nem látnak tovább az orruknál.
Van egy sztereotípia, miszerint az emberek nem változnak. Ez hatalmas hülyeség. Nem lehet általánosítani, mert igen is van olyan, hogy az emberek megváltoznak.
Én személy szerint már nem tűrök semmilyen régi nézőpontot velem kapcsolatban. Mit jelent ez? Nem érdekel azoknak a véleménye, akik nem a mostani énemre figyelnek, hanem egy kamaszkori Editet látnak, aki még az útja elején járt.
Mindenkinek vannak hibái, mindenki mondott vagy tett olyat, amit talán még szégyelt is felnőtt fejjel, vagy már tudja, hogy csinálhatta volna máshogy, de akkor ott nem tudta. Nem volt meg a tudása, a tapasztalata, más tudati szinten volt, vagy legyen bármi is amiért akkor ott azt és úgy tette ahogy jónak látta. Nincs értelme egy életen át hordozni valaminek a súlyát, ami már nem aktuális, idejét vesztette.
Azokra az emberekre akik nem látják a változásodat, nem a mostani cselekedeteidet értékelik, hanem az évekkel, évtizedekkel előtti énedet ismerik, mondj rájuk NEMet!
Aki nem veszi a fáradtságot arra, hogy lásson, sok év elteltével felbukkan az életedben és azt hiszi még mindig azon a szinten tartasz ahogy ismert, mondj rá NEMet!
Nem kell magad bizonygatni!
Nem kell elvárnod sem, hogy lásson, észrevegye a változásod!
Nem kell elviselned, eltűrnöd a sértéseit, a gúnyos megjegyzéseit sem!
Nem kell hallgatnod régi sztorikat sem, amik csak arra jók, hogy kinevessenek!
Nem ugyanaz az ember vagy.
Nem kell magad rosszul érezned valaki miatt, aki ismert a múltban.
Saját tapasztalatból mondom. Minden útkereső az elején csetlik, botlik. Tudatlan. A különbség az, hogy aki az út elején jár, az valahová tart. Felfedező. Az ítélkező ember leragadt a múltban.
A múltból felbukkanó embereket akik még mindig csak kritizálni képesek, kinevetnek, el kell engedni. Egy dologra tökéletesek, hogy felismered mennyit haladtál, fejlődtél. Tartsd magad érzéseit tiszteletben és zárj ki minden zavaró tényezőt az életedből, ha szeretnél jól élni. Amikor ilyen emberek bukkannak fel az életedben, lehetőséged van lezárni egy szakaszt az életedből, és elismerni magadnak, hogy mennyit haladtál, változtál. Akkor is, ha nincs vagyonod, még nem érted el amit szeretnél. Lett önbecsülésed, önértékelésed. Béke van benned. Elég ha te tudod, hogy változtál.
Vannak emberek a múltból, akikkel ha találkozol bekapcsol egy gomb, hogy leértékeld magad. Ne tedd!!! Azért lehet ez, mert egyszer azt az embert magadfölé helyezted, még lehet fel is néztél rá, mert akkor úgy érezted, hogy többet tud nálad. Mára ez nem igaz. Még le is hagytad, ha ő még ott tart, hogy bántson, ahelyett, hogy megkérdezné mitörtént veled az elmúlt "x" évben, vagy észrevenné mennyit fejlődtél.
Mondj NEMet mindenkire aki visszahúz, lehúz, megítél, elítél. Önmagad miatt, és azért, mert már tudod ki vagy, és azt is, hogy mennyi munkát beletettél abba, hogy eljuss idáig.
Én így teszek. Én is tettem olyan dolgokat, amiket ma már máshogy tennék. De ezért már nem vagyok hajlandó rosszul érezni magam, mert tudom mennyit tettem bele a változásba, a fejlődésbe. Olyan ember véleménye nem érdekel, akivel nem tartok kapcsolatot, csak néha felbukkan az életemben. Sőt senki véleménye, aki csak ítélkezni tud. Neked is ezt javaslom. Az önszeretetnek ez egy elengedhetetlen lépése. Szeretem magam annyira, hogy nem bántom magam, és nem hagyom, hogy bántsanak.
Te hagyod, hogy bántsanak?
Ki az akire nem mersz nemet mondani?
Miért hagyod, hogy bántsanak?
Ha jobban szeretnéd magad akkor is engednéd, hogy leértékeljenek?
Mi kéne hozzá, hogy kiállj magadért, hogy elismerd a képességeidet, és meglásd, hogy egyedi vagy és különleges?
Veres Edit