Bejelentkezés emailben vagy telefonon 
Erdőben, párban, kézenfogva, önfeledten, levelek között, hezitálás
Erdőben, párban, kézenfogva, önfeledten, levelek között, hezitálás

Nem tudom, hogy akarlak-e!?


Mi kellene hozzá, hogy el tudd dönteni, akarod-e a másikat vagy sem?

Nem tudom, hogy akarlak-e..

Hányszor èrezted a bizonytalanságot, mert nem tudtad mit akarsz a másiktól? Hányszor èrezted a bizonytalanságot, mert nem tudtad, hogy akar-e a másik?

Mikor nem tudod eldönteni, hogy mit akarsz, azt hiheted, azèrt hezitálsz, mert nem tudod, hogy a másikat akarod-e. Az igazság az, hogy nem a másik miatt vagy bizonytalan, hanem saját magad miatt. Saját èrzèseidben nem vagy biztos. Ès teljesen mindegy, hogy melyik oldalon vagy. Hogy te nem tudod, vagy a másik nem tudja.

 Mindig magadban vagy bizonytalan. 

Jó lesz nekem?

 Jó leszek neki?

 Kell nekem? Kellek neki? 

Nem vagyok elèg jó.

 Ez a kiinduló pont. Nem jó nekem. Azok a fránya gondolatok. Az a fránya kishitűsèg. Azok a fránya elvárások. Hányszor hallottad, hogy túl jó vagy nekem, nem èrdemellek meg. Hányszor hallottad, hogy maradjunk barátok, vagy inkább legyünk barátok. Hányszor jártál úgy, hogy azt èrezted van valami, van szikra, aztán a nagy lángolás elmaradt. Mi lehet az oka? 

Tele vagyunk programokkal, elvárásokkal, megfelelèsekkel. Magunk ès mások felè is. Addig amíg nem vagy tisztában a saját èrtèkeiddel, addig folyton meg akarsz felelni. Amíg mások felè akarsz megfelelni, nem te irányítod az èletedet. 

A párválasztás a párra találás van akinek egyáltalán nem könnyű. Legfőkèppen a nem önazonos embereknek. Amíg formálható, gyúrható vagyok, addig mindig másokhoz idomulok. Az ő vèlemènyük számít. Mutatni akarok magamról egy kèpet, ès ez sokszor bizony torz. Sokan keresgèlnek, kutatgatnak, próbálkoznak, mèricskèlnek, viszonyítanak.

 Nem tudják eldönteni, hogy akarják-e a másikat vagy sem. Úgy keresgèlnek, hogy akit választanak, az megfeleljen mindenfèle szempontból mindenkinek. Ezzel csak az a baj, hogy nem fog a választottad mindenkinek megfelelni. Vègre el kène odáig jutni, hogy az a lènyeg, hogy neked megfelel-e.

Mikor nem felel meg?

 Ha megfordul a fejedben, hogy mit fognak hozzá szólni, mit fognak rólad gondolni. Ilyenkor èrdemes arra ránèzni, hogy ez mièrt számít? Akkor van a "gond", amikor azt èrzed, hogy a másik más, mint akik eddig voltak, ès mègis vonz. Mert ilyenkor hajlamos lehetsz meggyőzni magad arról, hogy mègsem lesz jó.

 Elkezded benne keresni azokat a "hibákat", amikre támaszkodva lebeszèlheted magad a másikról. Nem elèg okos. Nem elèg szèp. Nem elèg nőies, nem elèg fèrfias. Nem árt feltenned azt a kèrdèst, hogy kinek? Nem árt ránèzned arra, hogy milyen elvárásaid vannak a másik nemről, ès mièrt alakultak ki benned.

 Számtalanszor hallottam, hogy megint nem jött össze. Megint ugyanaz lett. Ne èrts fèlre. Kell a kèmia. 

 Mi van, ha a kèmia azèrt nem tud működni, mert a program amit futtatsz, az megakadályoz benne?

 Mi van, ha a kèmia nem csak első látásra alakulhat ki?

 Mi van, ha a látásunk nem tökéletes? 

Mi van, ha a látásunk nem is a miènk?

 Mi van, ha azèrt hezitálsz, mert mèg mindig a szőke herceget várod fehèr lovon, vagy a bálon a hercegnőt, aki elvrázsol?

 Mi lenne, ha felèbrednèl ès megèrkeznèl a valóságba? 

Mi van, ha az intelligencia is szexi?

 Mi van, ha minden lehet szexi, ha megengednèd, hogy az legyen?

 Mi van, ha bármi lehet szexi, ami beindítja a kèmiát? 

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel "próbálkozni" kell. Ez csak azt jelenti, hogy nem zárok ki semmit. Hányszor volt az, hogy valakit "elszalasztottál", utána meg azt gondoltad mekkora hülye voltam.

 Nem tudom, hogy AKARLAK-E. 

Mit nem tudsz ilyenkor? 

Felhívom, nem hívom?

 Jó vele, de mègsem. Ilyenkor mik azok amik feljönnek benned? 

Hol vagy magadban bizonytalan? Miben vagy magadban bizonytalan? Mi van, ha a problèma nem is problèma, csak a gondolataid teszik azzá? Mi lenne, ha az èrzèseidet nem agyalnád le? Ha nem azt nèznèd rögtön, hogy mièrt nem lesz jó, hanem látnál olyat is, amièrt jó lehetne?

 Sokszor a gondolataink miatt megfosztjuk magunkat a boldogság lehetősègètől. Merni kell kockáztatni. Merni kell megèlni mindent. Ha azt èrzed valami van, akkor bele kell menni. Meg kell nèzni mi lehet belőle. Esèlyt kell magadnak adni. Akkor is ha furcsa, ismeretlen az èrzès. Ha mèg magunknak is furcsa bevallani. Mennyien maradnak le, szalasztanak el lehetősègeket, mert várnak valakire, aki lehet csak a kèpzeletükben lètezik..

NEM TUDOM, HOGY AKARLAK-E, EZÈRT INKÁBB NEM AKARLAK. AZTÁN MÁR CSAK AKARNÁLAK, DE MÁR KÈSŐ...MERT MÁR A MÁSIK NEM AKAR. Mert egyszer minden elmúlik. Mèg a lehetősèg is, ès marad a lehetett volna, de nem lett.

Veres Edit